Jó ideig úgy tűnt, hogy utód nélkül nyugdíjazzák a két generációt megélt Passat CC-t, de végül nem így lett. Illetve a Passat CC nevű modell tényleg megszűnt, de helyére egyértelműen az Arteont szánta a Volkswagen, csak más koncepcióval. Egyrészt, ez már nem akar szervesen kapcsolódni a Passathoz, se fizimiskájában, se nevében. Persze ettől még kapcsolódik, de vegyük észre az önállósítási igyekezetet.

Másrészt, a CC-vel ellentétben ez nem négyajtós, hanem öt. Akárcsak az új Peugeot 508 vagy BMW 4-es Gran Coupé. És ahogy azoknak, úgy ennek is szép, kupés vonalvezetése van. Tehát az Arteon is egy amolyan kupénak tűnő „nem kupé”, melynek lankásan ereszkedő tetősziluettje kisebbnek láttatja a fenekét. Pedig jó nagy az a kuffer (563 liter), és jó nagyra tárul az ajtata is, ami sokat emel az autó használati értékén. Nem úgy a hátsó ülések fejtere, ami pont az imént említett kupés tető miatt korlátozott. Így hiába gigászi a hátsó lábtér, hiába ülhetnének a langaléták is keresztbetett lábakkal, ha közben nincs hely a fejüknek a C-oszlopok miatt.

A kuffer tehát hatalmas, az utastér hátsó része csak hosszában és széltében az, elől minden rendben van. Nagyon rendben! Tágas a tér, a kivitelezés pedig átlagon felüli, főleg R-Line felszereltségű tesztautónkban. A műszerfal gyakorlatilag teljes egészében a Passatból jön. Mert nevében és külső megjelenésében ugyan egyértelműen különbözik az Arteon, belülről azonban jól felismerhetően Passat.

Ami egyáltalán nem baj, csak ne gondoljunk bele többet, és ne legyenek irreális elvárásaink. Mert ez nem a Phaeton, és nem is ahelyett jött – ha valaki esetleg ebben az illúzióban ringatózna. Nem. Ez egy erősen átalakított Passat. Egy széles, lapos, kupés tetővonalú autó, keret nélküli ablakokkal és nagyobb kufferrel, mint azt első ránézésre gondolnád. Na meg sportosabb vezetési élménnyel, amiről elsősorban az alacsony üléspozíció, a széles karosszéria, valamint az élénk kormányzás tehet - és hát az alapot adó Passatot vezetni sem átlagos, ugyebár.

Tesztautónkban a kétezres dízelből nem a 150 és nem is a 240 lovas, hanem a kettő közötti, 190-es lóerős változat dolgozott. Nagyot lép vele az Arteon, és fogyasztása is remek. Kivéve nagyon rövid távokon, folyton bemelegedési ciklusban használva. Úgy kéri a 9-10 litert is, de hosszabb ciklusokban autózva városban is elvan 7,5 literrel, autópályán 6,5, országúton pedig 5 literrel. Visszatérve a dinamizmusra: a nulla-százat kereken 8 másodperc alatt tudja, és rugalmasságban is kiemelkedő. Nemhiába, nyomatékból van bőven, ami megteszi a magáét.

A 400 Nm ráadásul már 1900-as fordulattól a talpunk alatt van, és egészen 3300-ig ott is marad! A hétfokozatú DSG váltónak tehát nincs nehéz dolga, ha jó erőben akarja találni a motort. Produkciója a tőle megszokott, gyors, élénk és zökkenőmentes. Még kövér gáznál, kettőt visszagangolva sem ránt kellemetlenül. Elindulásnál viszont habozik egy kicsit, pont egy pillanattal többet kell várni a megindulásra, mint amire azt mondanám, hogy oké.

Ez a váltó szépséghibája, a motornak pedig a hangjával nem vagyok kibékülve. Persze, hogy nem, hiszen négyhengeres dízel, de szerencsére csak beindításnál tűnik fel a röfögés – hozzáteszem, hogy ez városi forgalomban elég gyakran előfordul a start-stop automatikának köszönhetően. Apróságok ezek, és más márkák presztízsmodelljeiben is ugyanúgy felbukkannak ilyesmik. Igaz, máshol hathengeres dízelek is akadnak még hébe-hóba, mellesleg meglepően jó automataváltók is a nem duplakuplungosok között. És persze sokkal harmonikusabb hajtásláncok benzinmotorral. Van olyan itt is, bár abból is csak sornégyes, viszont akár 272 lóerővel.

A felszereltség pedig nagyjából csak pénz kérdése, a választék és a testreszabási lehetőségek igen széleskörűek. Tesztautónkban volt kulcsnélküliség, jól működő vezetéstámogató rendszerek, állóra fékező, dugóban magától araszolós tempomat, adaptív LED-es fényszórók, auto hold funkció a váltóhoz, gyönyörű grafikájú, változtatható kinézetű digitális műszerfal, head-up display, variálható színű hangulatvilágítás és sportülések (R-Line). Továbbá motoros csomagtér-ajtó, ami láblendítéssel is nyitható-zárható. Kézi nyitáshoz a VW emblémát kell használni, és ezalatt rejtőzik a tolatókamera lencséje is, ami csak rükvercbe kapcsolva bújuk elő, ennek köszönhetően nem koszolódik.

Az Arteon indulóára jelenleg 13 millió körül van a 190 lovas dízellel, Elegance vagy R-Line alapfelszereltséggel – utóbbi ~200 ezres felárat jelent. Benzinesből a 272 lovas csúcsmotor szerepel a konfigurátorban, összkerékkel, DSG-vel, ami 15 milliós indulóárat jelent. A választható opciók között sok 100-200 ezer forint közötti tétel sorakozik, és bőven akadnak cuccok ennél drágábban is.

teszt és fotó: Bancsi Gábor