Vecáék úgy vannak vele, hogy már csak két nap van hátra, ezt már fél lábon is simán kibírják:

„Az alagút végén látjuk a fényt.”

Ebben segít valószínűleg a két fényes aranyelefánt is, amit az utóbbi napokban cápáztak be, ezek összesen kétmillió forintot érnek a párnak.

Zsuzsánat lelkiismeret-furdalása van, amiért távol van a gyerekeitől, ezért őt az ő hangjuk tudná a legjobban doppingolni:

„Az erőmerítés énszámomra most onnan jöhetne, hogy ha hallhatnám a gyerekeimet… Hogy ha ők azt mondanák nekem, hogy hajrá anya!” –

Grétának az elmúlt öt hét fog erőt adni:

„Hát nemhogymár most dőljönk ki a sorból!”

Indulás előtt egy küldetés vár a párokra: eddig ők tanultak a helyi kultúráról, most ideje fordítani a dolgon, és ők fogjáj bevezetni a thai-okat a magyar kultúra gyönyöreibe egy zene segítségével.

Ez amúgy nem Sterbinszky, hanem kalocsai néptánczene. A tökéletes outfithez kapnak kalapot, csizmát és egy tabletet, amin le tudják játszani a zenét. A feladat, hogy találjanak páronként három-három helyit, akire rá tudják adni a csizmát és kalapot, és persze be tudnak tanítani nekik valami egy perces koreoráfiát a zenére. Ha velük egyeütt a pároknak sikerül az így készült produkciót bemutatniuk, akkor mehetnek tovább.

Elindul az embervadászat, reszkethetnek a környék gyalogosai.

Dávid lehengerlően próbálja meggyőzni az egyik helyi férfi, hogy ez a látszat ellenére igenis remek buli lesz:

„Plíz, gyere velem, this temple, one minute dance!”

Jobb híján kézen fognak néhány gyanútlan embert az utcán.

Dávid általános első négy osztályában néptáncolt, de szerinte ennek nem sok nyoma maradt.

„Csókolom, tessék belebújni!” – de már fel is adták a csizmát egy nénire.

Zsuzsáék és Vecáék is megkezdik az emberek begyűjtését.

Sajnos Dávidra nem megy fel a csizma, de Gréta nem akarja ráadni a nagyobbat, mert az egyik helyinek hat lábujja van, szal neki jobban kell a hely:

„B*zmeg, csak így tűrd le!”

Grétának a tragikomikus látványról egy Grimm-klasszikus ugrik be:

„Kicsit olyan, mint Hamupipőke!”

Csak neki a lába nem volt szőrös.

Végül sikerül felszenvedni Dávidra a csizmát, az mondjuk biztos, hogy leszedni már lángvágóval kell majd. A csizmagondok mindenhol megoldódtak, indulhat a hagyományőrző veretés. Minden pár a biztonságra játszik, úgyhogy maradnak a basic csárdásnál, csak semmi sallang meg cifrázás. Gréta azért egy kis csujogatással is felturbózza.

Ők adják elő a kűrt először:

Dávidék taktikusan előre jönnek szólózni, és jobb híján a testükkel próbálják minél inkább ápolni és eltakarni a hátul bénázó többieket. Ez a koreó simán megérdemel öt szűkös gumicsizmát az ötből!

„Vajon ezek alapján mit gondolnak ezek a szegény emberek rólunk?” – Nórit is megdöbbentette, amit látott, de megadja a kettest a produkcióra.

Közben Gréta sötét titkára is fény derül:

„Olyan volt kicsit, mint a Lagzi Lajcsinál a háttértáncos fiatal kis kamaszlányok… Hát, én is egykoron ilyen lány voltam.”

Dávidot megrendítette az információ: „Fiatal voltál, és kellett a pénz?”

„Igazából nyolcéves voltam, úgyhogy én tolltartóra költöttem, de most utólag már egy picit bánom…”

Vecáék a második fellépő csoport.

Itt is Veca szólója viszi a hátán produkciót, a többiek mögötte mintha egy Enya-koncerten lassúznának, Ábel azért próbálja tartani a frontot hátul is.

Lehet, hogy Gréta lába örök időkre a beizzadt a csizmába:

De végül sikerül megszabadulni tőle.

Vecáéknak is kipörgetik a küldetést, mehetnek isten hírével. Veca máris kiadja az ukázt:

„Na, Ábel, most ne csigázzuk el!”

Grétáék és Vecáék már javában stoppolnak, közben Zsuzsáék kerülnek sorra:

Nóri őket is tovább engedi.

A következő úti cél a Doi Chiang Dao-ban lévő piac. Grétáék érnek ide elsőként. Az a feladatuk, hogy megkeressék a híres thaiföldi tigrisbalzsamos standot a piacon, majd az ott szerzett balzsammal végig kell masszírozniuk a helyieket, egészen addig, amíg el nem fogy a tégelyből az összes krém.

Dávid fejben már meg is alapította az évszázad vállalkozását:

„Ez lesz a helyi tigerbalzsamozó!” – még szerencse, hogy nem ravatali balzsamozásra gondolt.

Mivel aggódik a csípős összetevők miatt, meg is tartja Grétának a balesetvédelmi oktatást, hogy semmiképp se nyúljon a szemébe balzsamos kézzel, de ami a legfontosabb:

– Ne sunázd!
– Miért sunáznék egyébként?
– Hát mit tudom én, mert viszket… -
– Ezt most úgy mondod, mintha sunázni szoktam volna a feladatok között.

A tegnap cumizás után végre ismét tanultunk valami fontosat az életről.

Már mindhárom pár balzsamozik.

„Thaiföld very party, and the K.O. in the morning. Wake up, ohhh my god.” – Gréta az egyik masszírozottal meg is osztja gondolatait: szerinte Thaiföld nagyon party-s hely, de főleg a másnap lehet durva, bár a kettő közül még egyiket sem csinálta az ország területén.

Szerencsére gyorsan kiürülnek a tégelyek, lehet menni. A következő feladat felkapni egy-egy üveg tigriscsilit, és keresni három kajáló helyit, akik megengedik, hogy tegyenek belőle az ételükre. A csilihez frappáns reklámszlogent is kell írniuk és megtanítani a három helyinek.

– így hangozna például a Ördög Nóra ajánlásával.

Vecáék megkezdték a marketingkampányt, az ő szlogenjük pedig:

Zsuzsa szerint kemények a nyelvi akadályok, de a helyiek hozzáállása kifogástalan, ha arról van szó, hogy őrült turisták zaklatását kell kibírni. Ők ezzel a díjnyertes szöveggel indulnak:

Grétáék vajon mit találtak ki?

„Valljuk be őszintén, nem is mi lennénk, ha nem használtuk volna ki, ez a kis ziccert.” – Dávid úgy van vele, hogy ez náluk elég központi téma amúgyis. Grétát az édesapja hasonló mondásából merített ihletet a szövegírásnál.

Az biztos, hogy mindhárom szlogennel azonnal tendert lehetne nyerni, ha ügyfél elé kerülnének.

Miután teljesítették a tigriscsilis és tigrisbalzsamos feladatot, ideje találkozni a névadó állattal is, amire a pároknak közeli tigrisközpontban lesz lehetőségük. De előtte oda kell jutniuk stoppal.

Kandi abban reménykedik, hogy Ábelnek ma lefáradós napja van, és előnybe kerülhetnek. Jól tippel, Vecáék picit össze is pattannak stoppolás közben, mert Veca szerint Ábel nem elég hatékony:

„Hát szerintem erről már lekéstünk édesem…”

Dávid azon morfondírozik a platón, hogy a „tigriskiképző központba” tartanak, amiben Gréta sajnos nem látja a logikát:

„Minek egy tigrist kiképezni? Arra, hogy mosogasson el?”

A többiek is azon matekoznak, vajon mit kell majd csinálni az óriásra nőtt cicákkal. Ábel szerint tuti szelídíteni kell majd:

„Te már megszelídítettél egyet.” – úgy tűnik, Veca azért elég jól képben van a saját személyiségével.

Zsuzsáék érnek oda először, mögöttük Grétáék. Először csemegét és játékot kell készíteniük a tigriseknek, a finom falat egy szaloncukorként becsomagolt csirke lesz.

„Olyan ez, mint amikor karácsonykor tudod veszel valami sz*r tusfürdőt, mert már nem tudsz valakinek mit adni, és veszel egy ilyen ajándékdobozt, és becsomagolod neki.”

Grétától se szívesen kapnánk ajándékot karira.

Utána el kell készíteniük a tigris játékát: ehhez egy rúd végére citromfőpamacsot kell kötniük. Ha a helyi segítő leokézza, amit csináltak, jöhet a nagy találkozás. Már csak meg kell várniuk, hogy a tigrisek kibontsák és elfogyasszák az ajándékokat.

„Szerelmes vagyok beléd, csodálatos vagy, edd meg azt a csirkét nagyon kérlek!” – nem, Veca most nem Ábelhez beszél, hanem a tigrishez.

Ezután az elkészített bambuszrúddal kell játékra bírni a tigriseket: ha négy perc alatt legalább háromszor sikerül két lábra állítani őket, pipa a feladat, lehet tovább menni. Ha nem, 10 perc időbüntetés jár.

Grétáról kiderül, hogy igazi oroszlán tigrissuttogó:

De a módszer beválik, ugyanis egyedül Grétáéknak sikerül háromszor is két lábra állítaniuk a tigriseket játék közben. A többiek pedig 10 perc büntetést kapnak, és csak utána indulhatnak tovább.

A következő küldetés a Happy Buffalo Farmon várja a párokat, ahol térdig merülhetnek a vízibivalyos rizstermesztés fortélyiban. Valahogy így:

Zsuzsáéknak már mindene fáj, de a mai csatakiáltásuk, hogy „holnap utolsó nap!”.

„Aki az Ázsia Expresszt leszólja, az jöjjön ide és csinálja végig ezt a 45 napot”

Grétáék érkeznek először a bivalyfarmra. Először megnézhetik, hogyan szántanak a helyi gazdák állat segítségével, után nekik kell megfogniuk a munka nehezebbik végét. A feladat akkor van teljesítve, ha a páros mindkét tagja felszántotta a rizsföld kijelölt részét. Gréta Kácson a nagypapival már szántott elektromos kapával, de hát ez egész más műfaj:

„Itt szerintem nyakig leszünk fososak, mert ez itt szaros víz, nem pedig rizsföld.”

Nagyot nem tévedett, menet közben a trágyázás is meg van oldva:

Dávid már nyomja is, Gréta szerint végre olyan parasztlegényként viselkedik, amilyet a szülei neki szántak.

A másik két pár is befut. Kandi elé oda is kakil a bivaly, hát ettől olyan puha és meleg az iszap! Zsuzsa le is vonta a következtetéseket: „Én nem eszek többet rizst, az biztos!”

Grétáék már a kimosakodásnál tartanak, indulnak is tovább a befutóhoz, a többiek kicsivel vannak lemaradva mögöttük.

Ábel azonban nem találja a térképet, szerinte legutoljára nem nála volt. Úgy tűnik, Vecának nem tett jót a kakával kombinált iszappakolás, nagyon ideges:

„Na jó, fejezzük be! Én kiszedtem a kocsiból, nyilván én vagyok a hibás mindenért!”

Ábel viszont tovább tamáskodik, ami most kb. annyira jó ötlet, mint egy használatban lévő hajlakkos spray előtt beciccenteni az öngyújtót:

„Gratulálok, h hülyét csinálsz belőlem minden úton-módon! Már unom a k*rva frusztráltságodat Ábel!”

A térkép az továbbra sincs meg, de egy kocsit azt legalább sikerül fogniuk.

Mindenki be van feszülve, Gréta szerint tuti zokogni fog, ha legalább másodikok lesznek. A sofőrjük viszont kirakja őket kevéssel a cél előtt. Szerencsére találnak egy európai sofőrt, aki belelép a gázba a kedvükért.

Vecáék ezek után biztosra veszik, hogy utolsók, de legalább becsülettel letolták a napot.

Zsuzsának a játék során most először sikerült lemennie alfába, már nem is kalkulálgatja, hányadikok, bárhogy is lesz, jó lesz. Kandinál eltörik a mécses, úgy tűnik, a könnycsatornáján keresztül távozik az elmúlt hetek feszkója.

Zsuzsa száját pedig elhagyja az a mondat Kandival kapcsolatban, amire a legkevésbé lehetett volna számítani:

„Szeretlek.” – Kandi szerint Zsuzsa, az érző lény megérkezett, jár a pityergős nagyölelés.

Már mindhárom pár a befutó előtti végtelen lépcsőkön kardiózik, azonban a felérve Nóri még egy utolsó feladattal várja a játékosokat.

A kínzó kérdés az, hogy megszámolták-e a lépcsőfokokat? Természetesen ez senkinek nem jutott eszébe, miközben épp kiköpte a tüdejét. Két lehetőségük van, vagy most tippelnek egyet, vagy visszamehetnek megszámolni.

Mindhárman az újbóli leizzadás mellett döntenek.

Zsuzsáék 209-et számoltak, Dávidék tippje 208.

Grétát már az agyvérzés kerülgeti, annyira izgul az eredmény miatt:

„Már stroke-ot kapok, öt hete rosszul vagyok!”

Itt is a beérkezési sorrend és a tipp pontossága együtt fogja eldönteni, ki lesz az a két páros, aki holnap összefeszülhet a fődíjért.

Nóri végre elárulja az állást, így Grétának nem kell agyvérzést kapnia: Dávid és Gréta érkezett elsőként, de nem tippeltek helyesen. Márpedig minden elvétett lépcsőfok 10 perc időbüntetést jelent. Ha mákjuk van, az előnyük így is elég lehet ahhoz, hogy bejussanak a fináléba.

A második és harmadik helyen szoros volt a verseny, Vecáék és Zsuzsák mindössze öt perc különbséggel értek be, úgyhogy itt akár egyetlen lépcsőfoknyi tévedés is végzetes lehet.

Veca és Ábel érkezett be előbb, viszont Zsuzsáék pontosabban számolták a lépcsőket.

Már csak az a kérdés, hogy Vecáék tévedtek-e.

De szerencsére nem, úgyhogy a döntőben a Barissza Testvériség tagjai fognak megküzdeni!

Zsuzsának és Kandinak tényleg nem kell többet hajszáznia, helyette repülhetnek haza Budapestre. Mivel idefele már végig nosztalgiáztak és számot vetettek, nincsenek elkeseredve, viszont nagyon szurkolnak mindkét párnak:

– Örülünk végre, hogy Ábel megérkezett a versenybe.
– Hogy érted?
– Sokáig nem voltál, de most vagy.

Veca segít Ábelnek fordítani:

„Kicsit arra utal, hogy a Zsófi férfi változata voltál.”

Szegény Zsófi ma este is biztos csuklik.

Gréta szerint az egész mezőnyből Zsuzsa változott a legtöbbet, hiszen amikor elindultak, sosem látta mosolyogni, most viszont nem lehet letörölni a mosolyt az arcáról.

Vehetik is a táskát most utoljára, Zsuzsa gondolatban már be is készítette a benzineskannát a narancssárga háti mellé:

„Amit rituálisan fogok otthon elégetni.”

Holnap jön az Ázsia Expressz legizgibb napja, ugyanis a négy Bari, azaz Grétáék és Vecáék küzdhetnek meg egymással a tízmilliós fődíjért.

Ugyanitt találkozunk!