A következő úticél egyébként a 100 km-re lévő Sigiriya Rock, ami Srí Lanka egyik legismertebb nevezetessége.

Útravalónak minden páros kap egy-egy térképet és butatelefont, amin keresztül kizárólag a Nóritól jövő üzeneteket fogadhatják, úgyhogy sajnos ezután sem lesz Instázás.

A medálszerző feladatot megnyerő Evelin és Zsolt rajtolhat el először, és ők mondhatják meg, milyen további időhúzó „wellness” programok várnak a többiekre dambereiyai helyszínen.

Evelin és Zsolti döntése alapján a meditációs kényszerpihenőt Krisz és Kornél, Sanyi és Ádó, valamint a frissen sebesült Kandi és Zsuzsa nyerik meg, Vecáék locsolhatják a szent fát, Gréta és Dávid feladata pedig a növényültetés.

Na de lássuk, ki szegte meg a szabályt!

Pamela stoppolás közben tovább adta a helyi férfitől kapott pénzt a sofőrnek, egyből meg is lett a baj, mert ezzel megszegte a játékszabályzatot, úgyhogy most büntetésből mehetnek Zsófoval együtt a szerzetesek ruháit mosni.

„A mosás az egyik kedvenc házimunkám”
– így hangzik a mondat, amit Pamelán kívül élő ember valószínűleg még sosem ejtett ki a száján. Pamela kissé bosszús, de láthatóan nem vágta földhöz a hír.

Ez azonban nem minden, a sikálás mellé időbüntetés is jár, azt pedig a többi párosnak közösen kell eldöntenie, hogy 10 vagy 20 perc. Itt az remek alkalom kicseszni a többiekkel.

A döntés miatt egyből befeszülnek az idegszálak Kandiéknál és a Gáspár családban: Zsuzsa és Zsolti szíve szerint 20 percet adna, de Pameláék szerencséjére végül mindenki szíve megolvad, és csak 10 percig kell futtatniuk a kímélő kézi mosást.

Zsolti azért odavágta volna a 20 percet, mert:
„Hadd mossanak húsz percig, nem esik le a műköröm nekik az ujjukról!”
Evelin viszont inkább örül, hiszen így a csajok kárán megtanulhatták, hogy idegentől édességet és pénzt elfogadni itt különösen veszélyes dolog.

Közben az éhségtől szenvedő Zsolti olimpiai edzéstervébe is betekinthetünk:
„Én úgy készültem az egész játékra, hogy minden nap 4 kiló tésztát ettem meg, hogy legyen erő és meg tudjak indulni. Mert ugye a 4 kiló tésztában rengeteg szénhidrát van, és ezeket majd szépen leadom.”

Ami Popeye-nek a spenót, az Zsoltinak a tészta, ugyanis a gőzölgő gasztro emlékektől egyből felszívja magát:
„Most ha nem eszünk egy hétig, mivan? Nálunk a faluban nem esznek hónapokig!”

Szerencse, hogy ezt Krisz és Kornél már nem hallják. Vagy már ők is feladták az elveiket???

Nem is kívánhatunk mást, minthogy mindenki találjon magának egy olyan párt, aki pont olyan vágyakozóan néz rá, ahogy az éhes Kornél szemez a kocsiban árválkodó felbontott, több hetes csipsszel.

A többiek már rég úton vannak, mikor Zsuzsáék is elrajtolnak, de már a stoppolás megkezdése előtt sem sikerült megegyezniük. A GPS hiánya máris elkezdte megtépázni a barátságokat.

Azonban nem sokkal azután, hogy mindenkinek sikerült kocsit fognia, már pittyeg is a telefon: fellőtték a pizsit, a pároknak azonnal abba kell hagyniuk az utazást és szállást kell keresniük estére.

A helyiek vendégszeretetének hála Vecáéknak, Evelinéknek és Pameláéknak elsőként sikerül bekönyörögniük magukat egy-egy családhoz éjjelre.

Bár Pamela kicsit szkeptikus a higiéniai viszonyokkal kapcsolatban:



Grétéák az utcán kóborolnak, de a mesterterv már összeállt: mivel pénzzel nem fizethetnek, Gréta hozott magával egy zacskónyi bizsut és napszemcsit otthonról, hogy majd azzal üzleteljenek.

 Sajnos sem vumenli, se a pritivumönös napszemcsi nem kelti fel a helyi üzletemberek érdeklődését, úgyhogy az első étteremből üres kézzel távoznak.

„Ha tudom, nem veszek ennyi szart kétezerért!”
– az éhes Grétát bosszantja, hogy egyelőre nem térült meg a befektetés.

Krisz és Kornél itt is meglátja a pozitívumot az ingyen szerzett Zimmer Frei-ben:
- Jó, hogy nem kell egy ágyban aludni.
- Hát azért az elég nagy előny…
- Meg neked megtiszteltetés lenne.
Legalább addig sem kell egymáshoz érniük.

Kandiékra is vészesen kezd ráesteledni, de úgy tűnik, Zsuzsának nem csak az elefánt hátától, hanem a felhajtott inggallértól is fóbiája van, mert egyből sarkon fordul, ahogy meglátja a hajlék tulajdonosát:

Aki itt finnyázik, az a szabad ég alatt számolhatja a bárányokat gekkókat.

„God's home… Hát az az én angolommal az istenek otthona!”
– Dávid megtalálta az új célpontot, de sajnos hiába csengetnek, az istenek otthonában ezúttal pont nincsenek otthon.

Zsuzsáék végül a galléros férfi helyett egy cuki családdal bútoroznak össze éjszakára.

Kriszék ismét kőkemény diplomáciai nehézségbe ütköznek: vajon tiszteletlenség-e villát kérni az ingyenvacsora mellé?

Csakhogy a kapott villa olyan állapotban van, hogy simán statisztálhatna egy mosogatószeres reklám „előtte” bejátszásában is, úgyhogy Krisz gerilla tisztító menővert végez rajta:

Zsolt ezzel szemben annyira elégedett az eléjük tálalt bőséges vacsorával, hogy még a szomszéd szobában lógó festmény elé is elzarándokol hálát adni az égieknek:

„De ez Mona Lisa, nem a Jóisten.”
– Evelin egy művészettörténész precizitásával fejti meg a helyzetet, de azért reméljük, hogy a hálaüzenet a da Vinci-hamisítványon keresztül is eljutott a címzetthez.

Gréta végre levadássza a napi betevő fánkot Dávidnak az egyik helyi büfében, amit a Szűz Mária-szobor tövében fogyasztanak el. Amikor a harapás után kiderül, hogy még töltelék is van benne, Dávid nem bírja tovább magában tartani a meghatottságot, hiszen úgy érzi, mióta találkozott Grétával, mindketten jobb emberek lettek.

„Most tényleg besírtál? - Nem, csak a klíma!”

A fánkos lakoma után egy építés alatt álló elhagyatott ház udvarán töltik az éjszakát a szabad ég alatt.

A reggel is náluk indul a legkeményebben, mivel Grétát reggel egyből hívja a természet:
„Mondtam, ha én nem tudok reggel elmenni vécére, akkor nagy a baj!”

Mivel vécé nincsen, a szorult helyzetben már csak az a kérdés marad nyitva, hogy a náluk lévő kis zacskót vagy a bevásárlószatyrot nevezzék ki ágytálnak?

Ennek a mondatnak egy hímzett falvédőn lenne a helye.

Végül a bűntény nyomaitól közösen szabadulnak meg:

Ami Srí Lanka-n történik, az ott is marad.

Közben Pamela és Zsófi is igyekeznek betemetni a kommunikációs szakadékot a házigazdáikkal, akik valamiért nem értik azt a mondatot, hogy:
„Sorry… Elvihetem a banánt?”
A játékosok még mindig nem jöttek rá, hogy a Srí Lanka-i emberek második idegen nyelve a suliban bizony nem a magyar.

De Zsófiék azt már megfejtették, hogy a fejrázás a helyieknél igent jelent:


Jön is az sms, hogy folytathatják a stoppolást, ráadásul az a páros, amelyik először kapaszkodik fel a Sigiriya Rock tetejére, jutalmat kap.

Az egyetlen nehézség, hogy nem jár mozgólépcső, és a pároknak egy-egy turistát is szerezniük kell maguk mellé.

A szikla lábánál kapott ördöglakatban lévő információkból tudhatják meg, milyen nemzetiségű turistát kell magukkal vinniük a kijelölt találkozási pontra, hogy sikeresen teljesítsék a feladatot.

Zsuzsa és Kandi elsőként érkezik meg Nórihoz, csakhogy még pont egy ausztrál híja van a küldetés teljesítésének, úgyhogy visszamennek tovább keresni.

Közben sorra befut a többi páros, Zsuzsa is talál két ausztrált, de mivel Kandi nem kerül elő, és nem tudják tovább váratni a turistákat, sikertelenül zárják a feladatot.

Zsuzsa szerint Kandi indult rossz irányba, Kandi szerint Zsuzsa.
„Passzív-agresszív hozzáállás, amit most csinálsz!”
Kandi szerint ő mindenben meglátja a pozitívumot, Zsuzsa maximalizmusa viszont teljesen letöri a pozitív rezgéseit.

Grétát és Dávidot annyira megkeményítette az egy éjszaka betonon alvás, hogy simán be is húzzák a védettséget jelentő sárga pólókat és a mellé járó medált. Választhatnak, hogy a hét végéig kényelmesen turistáskodnak egy hotelben vagy ugyanúgy részt vesznek a játékban, hogy további jutalmakat szerezhessenek.

Holnap kiderül, hogy a luxizást vagy az izzadást választják.

Kattints, és nézd vissza a második adást: